M�just�l a hasonl� c�m� nagylemez Angli�ban ugyan 30 h�tig vezette az LP-rangsort, majd �tadta hely�t a m�sodik Beatles-nagylemeznek (With The Beatles), amely tov�bbi 22 h�tig maradt az els�. �m Amerik�ban a Veejay kiad�s�ban megjelen� els� LP (c�me Introducing The Beatles) fel sem ker�lt az �lvonalba. A v�llalat bele is bukott a kis�rletbe, mert a k�vetkez� Beatles-kislemez, a From me To You is csak a lista 116. hely�ig jutott.

Hogy az id� volt-e korai vagy az �zleti bakl�v�sek marasztalhat�k el, neh�z meg�t�lni. Egy �vvel k�s�bb ugyanis a Capitol lemezt�rsas�gnak m�r t�bb szerencs�je volt. Igaz, 50000 doll�ros rekl�mk�lts�ggel pr�b�lt�k meg bejuttatni az I Want To Hold Your Handet. S ak�rcsak Elvis Presley eset�ben – az �tt�r�s 1964-ben is az Ed Sullivan show-nak volt k�sz�nhet�. A m�sorban 10 milli�an l�thatt�k a gombafej�eket, �s n�h�ny ad�sperc ut�n Amerika a Beatles l�bai el�tt hevert.

1964 �prilis�ban a Billboard list�j�n az els� �t helyen m�r Beatles-dal szerepelt, s amikor a Capitol bejelentette a m�sodik Beatles nagylemezt (Meet The Beatles), az hetek alatt a sz�rakoztat�ipar t�rt�net�nek legkelend�bb lemeze lett. Amerik�ban val�s�gos beatle-m�nia t�rt ki. A hiszt�ria csak fokoz�dott, amikor augusztusban a Beatles megkezdte els� amerikai turn�j�t, �s nyom�ban zenekarok tucatjai keltek �t az �ce�non.

„Brit inv�zi�”

A sajt� „brit inv�zi�r�l”, botr�nyokr�l cikkezett. A Rolling Stones �rkez�sekor p�ld�ul t�bb ezer rend�r sem tudta megf�kezni a t�meget a New York-I Kennedy rep�l�t�ren, az Animals pedig minden addigi n�z�sz�mot megd�nt�tt a koncertjeivel. De a t�bbiek – Dave Clark Five, Swinging Blue Jeans, Manfred Mann, Searchers, Kinks, Walker Brothers �s m�sok is zajos, az angliain�l j�val nagyobb sikereket arattak.

De ezekben a h�napokban nemcsak a beatzen�t export�lja Anglia. Sz�n�szek ( pl. a szexszimb�lum Julie Christie), divattervez�k ( a miniszoknya „feltal�l�ja” Mary Quant), man�kenek (Twiggy) vagy fodr�szok (Vidal Sasoon) is tagjai az „inv�zi�s hadseregnek”. �s Amerika, mint egy hatalmas, kisz�radt szivacs, minden mennyis�gben sz�vja mag�ba a sz�rakoztat�s �s a t�megkult�ra vil�g�t felfriss�t� impulzusokat.

�letforma-forradalom

A “brit inv�zi�” Amerika sz�m�ra m�gsem els�sorban zenei vonatkoz�sban, hanem hat�saiban, hangulat�ban volt jelent�s. Angli�ban a beatlem�nia a fiatalok nagy t�bbs�ge sz�m�ra mindig is csak j� balh�t, rebelli�t jelentett. Divat volt, a kor �s a fiatals�g �let�rz�seinek egyik kifejez�d�se, megfogalmaz�d�sa. Amerik�ban a Beatles �s a gombafej azonban nemcsak zeneileg ind�tott el egy sor el�ad�t – p�ld�ul a Byrds egy�ttest - , hanem megjelen�s�vel, felszabad�t� erej�vel el�seg�tette egy latensen megl�v�, kit�r�sre v�r� �letforma-foprradalom, az ellenkult�ra kibontakoz�s�t �s megval�sul�s�t is.

Angli�ban a beat �s a Beatles els�sorban a divatot r�szben az �letm�dot, a sz�rakoz�si form�kat alak�totta �t. �j hajviselet, �j �lt�zk�d�si form�k, �j koncerthallgat�si r�tusok(fesztiv�lok) �j sz�rakoz�si form�k kapcsol�dnak �ssze a “mozgalommal”. S a beat mindenekel�tt a tin�dzser-univerzumot form�lta �t.

Amerik�ban a k�ls�s�gek mellett a gondolkod�sm�dot, az �letform�t befoly�solta jelent�sen. Feloldotta a g�rcs�ket, utat nyitott �nmegval�s�t�si vagy t�rsadalmi-szoci�lis t�rekv�seknek, a feh�rek �s a feket�k k�r�ben egyar�nt. Alig egy �v eltelt�vel m�r �j szubkult�ra, �j vall�sok, �j m�v�szeti t�rekv�sek k�pvisel�i bukkantak fel, amelyek a beatt�l a k�s�bbi undeground �s hippizmus fel� �gaztak el.

A Beatles 1964-ben m�g erjeszt�je volt a folyamatoknak, de 1967-ben p�ld�ul bajuszt �s hossz� hajat n�vesztve,a vir�gszimb�lumot haszn�lva – m�r �k k�vett�k az amerikai mint�t. Mint ahogy az egys�ges zenei nyelv is gyorsan bomlani kezdett az amerikai “olvaszt�t�gelyben”. A feln�vekv� tin�dzserk�z�ns�g r�tegekre bomlott, mint ahogy a zen�ben is megsz�lettek az �j st�lusok a hatvanas �vek k�zep�t�l, mint a jazz-rock, a folk-rock, a latin rock vagy a hard rock. S a zen�szekre, illetve a zenei fejl�d�sre komoly hat�st gyakoroltak a terjed� drogok, a vall�sok (J�zus-kultusz, Zen), a film �s a sz�nh�z vagy �ppen a k�pz�m�v�szet (l�sd pszichedelikus rock)

S a Beatles vagy a “brit inv�zi�” zenekaraira v�laszul Amerik�ban az �vtized k�zep�t�l megsz�lettek az �j st�lusok k�pvisel�i (Poco, Buffalo Springfield, Grateful Dead, Jefferson Airplane, Moby Grape, Paul Butterfield Blues Band, The Mama'’ and the Papa’s'’, Electric Prunes, The Doors, Fugs, stb.…

S m�r megvillantott�k k�pess�geiket az elk�vetkez� �vek korszakos jelent�s�g� szt�rjai is, mint Jimi Hendrix, a Cream, Janis Joplin, Santana vagy a sz�nesb�r� el�ad�k k�z�l Arethe Franklin, Otis Redding…-